Régészet Napja

A főváros területén – az ókortól a kora újkorig tartó szakaszban hosszabb-rövidebb időre – megtelepedett lovasnomád népek egyik leghatékonyabb fegyvere az íj volt. A régészek ásója viszonylag gyakran fordít ki a földből hajdani íjászathoz kötődő emlékeket. Kőből pattintott, őskori nyílhegyek; szkíta sírból előkerült bronz eszközök; a római hadsereg keleti típusú íjászatának nyomai; avar, majd magyar íjcsontok, tegezmerevítő lemezek és vasalások a temetkezésekből; mongol nyílvessző csonthegye a budai várból; használat közben eltört oszmán íjászgyűrűk a 17. századi ostromok törmelékéből… megannyi apró jelként idézik fel a hajdani gazdag íjászkultúrát. De honnan tudjuk, hogy milyen reflexíjat használtak a sztyeppei népek? Elfelejtették-e a magyarok a lovasíjász harcmodort a letelepedést követően? Mikor lett sporteszköz a fegyverből? Hogyan rekonstruálható egy íj a régészeti leletek alapján? Ilyen és sok más izgalmas kérdésre is választ kaphatnak a vezetésen.

A programhoz regisztráció szükséges: https://forms.gle/FDhC4wf1PvAkUEYGA

Részvételi díj: felnőtt: 2400 Ft, diák, nyugdíjas:1200 Ft